ZÖLD hírszemle | 2020. JÚNIUS

Ismét csokorba gyűjtöttem pár anyagot júniusból, amit szívesen olvastam, hallgattam, néztem. Tartsatok velem! Ettől a hónaptól kezdve hozok pár kedvcsináló gondolatot is az összegyűjtött cikkekből. A Facebook csoportomban a hónap során előveszek ezek közül egy-egy cikket, videót, podcast epizódot. Ott akár meg is vitathatjuk a felmerülő, titeket foglalkoztató kérdéseket. Szívesen veszem a véleményeket, újabb cikkeket, amiket fontosnak tartotok. Beszélgessünk!

ÉLETMÓD, KIS SZÍNES

✸5 Elemes Étrend: Nyári 5 elemes étrend Molnár Klárától
Kínai gyógyító táplálkozás, nyugati formában, egyszerűen. Klára ebben a videójában arról mesél, hogy nagy nyári melegben mit és milyen formában érdemes fogyasztani. Friss zöldfűszerek, szezonális, helyi zöldségek, gyümölcsök lesznek terítéken, hallgassátok!Ha pedig megtetszett, amit hallottál, és érdekel, mi is ez az 5elem, kövesd Klára munkásságát, én már rengeteget tanultam tőle!

✸ Sárgyűjtő helyekkel segítik a fecskéket Győrben
A Városi Fecskevédelmi Program keretében Győr hat pontján alakították ki azokat a sárgyűjtő helyeket, amelyek az aszályos időszakban is alapanyagot szolgáltatnak a fecskéknek fészkük megépítéséhez. Otthon, házilag is elkészíthető!

✸ Tényleg lebomlik a lebomló pelenka? (Ökoanyu magazin)
Egy kis tisztánlátás lebomló pelenka ügyben… A bio műanyagokról már én is írtam korábban, sajnos nagyon hasonló a helyzet itt is.

✸ Egy billenés története, Juditu blogján
Júniusban zajlott a #billenját kampányom az instagramon , amihez nagyon sokan csatlakoztatok. Ennek kapcsán született ez az írás is, hasznos tippekkel.

KERTÉSZET, MEZŐGAZDASÁG

✸ A negyedik emeleti gang, ahol a természet átvette az irányítást (444.hu)
Az önmagában még nem ritka, hogy a gangokra kipakolt ládákban neveljenek virágokat a lakók, de Lőrinczi István ennél komolyabb kísérletbe kezdett: több mint ötvenféle növényfajt ültetve alakított ki egy permakultúrás gangot.

✸ Balkonkertészet, összefoglaló rész: Nem fogod érteni, hogy élhettél eddig konyhakert nélkül (KertIndex)

✸ Mit tanulhat egy magyar gazda az amazóniai indiánoktól? (index.hu)
A mai mezőgazdaság nagy terméshozamokat produkál, de ennek az az egyik ára, hogy a túlzott vegyszer- és géphasználat tönkreteszi a talajt, és az élelmiszereknek egyre kisebb a tápértékük. A nagyüzemi termelés nem összeegyeztethetetlen a biológiai alapú gazdálkodással, és erre már itthon is vannak jó példák. Az alapelvek még egy kiskertben is megvalósíthatók: legyen komposztunk, és ne hagyjuk csupaszon a földet.

Esőről, vízmegtartásról, aszályról, alkalmazkodásról

✸ Egyre inkább el fogják mosni az országot a villámárvizek, ha nem alkalmazkodunk (Másfélfok.hu)
Megoldások a városban: éljenek a zöldtetők, esőkertek, csatornarendszerhez kapcsolt kisebb tavak!

✸ Az esőkertekről bővebben (Megyer Szabolcs kertész blogja)

✸ Van egy erőforrása Magyarországnak, amire inkább veszélyforrásként tekintünk, ahelyett, hogy használnánk (hvg.hu)
A WWF Magyarország videói röviden, közérthetően összefoglalják a megoldást síkvidék és dombvidék esetén:
✸ Hogyan őrizzük meg vizünket síkvidéken?
✸ Hogyan őrizzük meg vizünket dombvidéken?

PETÍCIÓK

Méhbarát mezőgazdaságot az egészséges környezetért

Írd alá most! Azért fogunk össze az EU minden részéről, hogy felhívást intézzünk egy méhbarát mezőgazdaságért, amely jó a gazdáknak, egészségünknek és a környezetnek.
Ezzel az európai polgári kezdeményezéssel arra szólítjuk fel az Európai Bizottságok, hogy támogasson egy olyan mezőgazdasági modellt, amely lehetővé teszi a gazdák és a természet számára, hogy harmóniában éljenek.

TÁRGY: A méhek és az emberek egészségének védelme érdekében felszólítjuk a Bizottságot, hogy tegyen javaslatokat jogi aktusokra a szintetikus növényvédő szerek 2035-ig történő fokozatos kivonása, a biológiai sokféleség helyreállítása, továbbá a mezőgazdasági termelőknek az átmenetben történő támogatása céljából.

FŐ CÉLOK: A szintetikus növényvédő szerek fokozatos kivonása az EU mezőgazdaságából, kezdve a legveszélyesebbekkel; a cél e peszticidek használatának 80%-os csökkentése 2030-ig, és teljes beszüntetésük 2035-re; a természetes ökoszisztémák helyreállítása a mezőgazdasági térségekben, hogy a mezőgazdasági termelés a biológiai sokféleség helyreállításának eszközévé váljon; a mezőgazdaság megreformálása a kis méretű, diverzifikált és fenntartható gazdálkodás előtérbe helyezésével, az agroökológiai és biogazdálkodási eljárások gyors elterjedésének támogatásával, továbbá független, mezőgazdasági termelőknek szóló képzések és kutatási tevékenységek lehetővé tételével a növényvédőszer- és GMO-mentes gazdálkodás témájában.

PARADIGMAVÁLTÁS

✸ Az ember mint lény az együttműködésre alakult ki, nem a versenyre – esélyt kaptunk a paradigmaváltásra? Interjú
“A mi kultúránk beleszorult egy olyan világba, amit mi magunk kreáltunk. Az ember mint lény az együttműködésre alakult ki evolúciósan, nem a versenyre.”

“Egy sokkal jobb élet esélyét vesszük el, ha a képzelőerőnket korlátozva a mostani paradigmát akarjuk átfesteni zöldre, a technológiát javítgatva. Ugyanúgy nőni akarunk, többet fogyasztani.”

VÁLASZD A HAZAIT!

✸ Jobb-e, ha hazait eszünk? címmel jelent meg hónap elején egy cikk az Indexen. Erre reagálva két válaszcikk is született, érdemes őket elolvasni. Ha nincs időd mindet elolvasni, akkor a válaszcikkeket ajánlom:

✸ Ezért jobb, ha hazait eszünk (azonnali.hu)
Részletek a cikkből: “Az egészséges és környezettudatos táplálkozás szempontjából nem véletlenül teszem az első helyre a szezonalitást.”
“(…) minden zöldségnél és gyümölcsnél belátható, hogy azok szezonális fogyasztása, vagy inkább szezonális formában való fogyasztása, a legegészségesebb, illetve környezeti szempontból a legideálisabb. Ökológiai gazdálkodóként állítom, hogy ez a szempont a legfontosabb választási kritérium, a többi emellett hatásában eltörpül.”
“A késztermékek egész élelmiszeripari láncolata szállítás és energiaigényes. (…) Tehát önmagában ezzel a kényelmi szemponttal felhagyva jelentősen csökkenthetjük táplálkozásunk hatását a bolygóra.”

✸ Létezik fenntartható mezőgazdaság: kicsiben (okopolitika.hu)
“E rendszer révén (kosárközösség) nemhogy kevesebbet tudni a kosárba tett élelem eredetéről, biztonsági szempontjairól, hanem lényegesen többet, mint a nagy áruházak személytelenített, hosszú ellátási láncokon át érkező, és így a fogyasztó számára részleteiben gyakorlatilag megismerhetetlen eredetű és összetételű élelmiszereiről.”

“Az olcsó bolti termék a környezetre és a társadalomra hárított károk miatt tud olcsó lenni, míg a kistermelők maguk viselik az etikus termelés többletköltségeit, melyet a fogyasztón kívül senki nem térít meg nekik, így számos terméknél az etikus ár valóban magasabb, mint amit a boltok kínálni tudnak.”

“Számos olyan természetközeli állattartási mód létezik, pl. az erdei és ártéri legeltetés, a természetes kaszálók és legelők használatával működő hegyi legeltetés, vagy a hagyományos és modern szemléletet ötvöző dinamikus legeltetés, ahol – leegyszerűsítve –  az állatfajták kombinálásával és a legelőterületeken való folyamatos mozgatásával biztosítják az ökológiai környezet megújulását. Ezeknél az állattartásnak fontos helye van a biodiverzitásban, sőt, szerepet is játszik annak fenntartásában.”

“A fogyasztó így a magasabb árral ahhoz járul hozzá, hogy a termelés ökológiailag és társadalmilag is hasznosabb módon tudjon folyni, és még így is napi tapasztalat, hogy a termelői termékek a hasonló kategóriájú termékekkel egy árban mozognak.”

“A kosarunkba került termék olcsóságát valójában más fizeti meg természeti környezete leromlásával, vagy tisztes bérének visszatartásával, valahol a világ számunkra láthatatlan részén.”

“És hogy ellátható-e a világ bio-élelmiszerrel? Meggyőződésünk, hogy igen.Olivier de Schutter tanulmánya szerint a megfelelően támogatott agroökológiai rendszerek segítségével teljes régiók élelmiszertermelése megduplázható lenne 10 éven belül, miközben ezáltal a klímaváltozás és a vidéki szegénység ellen is felléphetnénk. Sőt, azt gondoljuk, távlatilag ez az egyetlen út, hiszen a nagyüzemi növénytermesztés éppúgy felemészti az ökológiai erőforrásokat, mint az ipari állattartás.A megoldás: a monokultúrával szemben minél polikultúrásabb, minél inkább a természeti működéshez alkalmazkodó termesztésmódok alkalmazása.”

“A természettel való együttműködésre törekvő gazdasági rendszerek összefoglaló megnevezéseként alkották meg az agroökológiát, mely magában foglalja a környezeti és társadalmi igazságosság felé törekvő termelői és fogyasztói kezdeményezéseket.””Míg egy monokultúrás termelésben egyetlen termésből áll össze a hozam, egy agroökológiai rendszerben az állattartás és a növénytermesztés ágai egymást kölcsönösen segítő módon vannak felépítve.”