VÁLASZD A HELYI ÉS SZEZONÁLIS ÉTKEZÉST ÉS TERMÉKEKET!

A #billenját kampány azzal a céllal jött létre 2019-ben az Instagramon, hogy minél többen meséljük el, osszuk meg egymással zöld törekvéseink történetét, és ezáltal támogassuk egymást a változásban. A 2020-as kampány kiemelt célja volt, hogy a járvány után még nagyobb erőkkel igyekezzünk egy zöldebb jövőt felépíteni magunknak. A fókusz ezúttal a hulladékmentességről olyan cselekvési módokra került át, melyek nagymértékben segítenek egy ökológiailag tudatosabb élet kialakításában. A zero waste törekvések nagyon fontosak, de emellett számtalan olyan terület létezik, ahol egyénileg, közösségben lehetőségünk van változtatni és jelentősen hozzájárulnak egy zöldebb, szebb jövőhöz. Íme, itt van az a három terület, melyek a legnagyobb mértékű változáshoz vezethetnek (magyarországi adatok alapján). Kattints az egyes témákra és olvass róluk bővebben itt a blogon!

Közlekedéssel kapcsolatos kibocsátások visszafogása
Épületeinkkel, pontosabban, azok hűtésével, fűtésével kapcsolatos kibocsátások visszafogása
Étkezésünk utáni lábnyomunk csökkentése: ennek a témának egy nagy szeletéről olvashatsz ebben a bejegyzésben.

MILYEN MÓDOKON CSÖKKENTHETŐ AZ ÉLELMÜNK UTÁNI LÁBNYOMUNK?

Most csak felsorolásszerűen álljon itt ennek néhány fontos módja:

Rövid ellátási láncok előnyben részesítése
Helyi és szezonális élelem fogyasztása
Növényi étrendre való törekvés
Csomagolásmentes bevásárlás
Saját élelem termesztése (akár csak részben)
Élelmiszerpazarlás csökkentése
Komposztálás

Ebben a bejegyzésben a helyi, szezonális élelmiszerek előnyeiről írok, és bemutatom a rövid ellátási láncok legismertebb változatait.

A SZEZONALITÁS DICSÉRETE

Számomra a járvány még inkább rámutatott a helyi és szezonális termékek fogyasztásának fontosságára. A szezonalitás követése szolgálja az egészségünket is, egy ritmusba hoz a természettel. Felráz abból a mesterséges illúzióból, hogy télen-nyáron ugyanaz lehet az élelmünk. Ad a konyhában való kalandozásnak egyfajta fókuszt, így néha könnyebb kitalálni, hogy mit együnk, mintha folyamatosan az összes létező zöldség, gyümölcs közül választhatnánk. Nem hagyja, hogy beleunj valamibe, folyton jön egy újabb finomság, amit lehet várni, aztán elbúcsúzni tőle. Ez kreativitásra ösztönöz és az elengedést is gyakorlod így. Az meg egyenesen csodálatos, amikor megismered a zöldségek, gyümölcsök sokszínűségét, ami garantálja a változatosságot. Nem csak egyféle egyenparadicsom létezik, amit a szupermarketben kapni, hanem rengeteg! Kisebb-nagyobb, sárga, fekete, piros, zöld. Van, ami befőzni jó, van, ami aszalni, és van, ami frissen a legfinomabb. Csak győzd mindet végigkóstolni!
No de honnan szerezzük be mindezt, hogyan lesz az élelmünk jó minőségű és garantáltan helyi?

RÖVID ELLÁTÁSI LÁNCOK, AZAZ A REL

A rövid ellátási láncokban közvetlenül a termelőtől, vagy maximum egy közvetítő szereplőn keresztül (pl. bevásárló közösség) jut el az élelem a fogyasztóhoz, ezáltal több profit marad a gazdáknál. Ez egy szoros, közvetlenebb kapcsolatot eredményez, amiben könnyű visszajelzéseket adni, így az igények könnyebben kielégülhetnek és ezáltal csökken az élelmiszerpazarlás mértéke is. A távolság a vevő és eladó között lehetőségek szerint minél kisebb, így keveset utazik az áru (maximum 30-50 km lenne az ideális). Az így hozzánk jutó élelem friss, jó minőségű, nincs szükség tartósításra, és a fölösleges csomagolóanyag is kikerülhető a legtöbb esetben.
Nézzük meg a REL legelterjedtebb formáit!

KÖZÖSSÉGI MEZŐGAZDÁLKODÁS (azaz CSA = community supported agriculture)

Ez a fajta kapcsolódás jár a legnagyobb elköteleződéssel, ugyanis itt egy teljes évre szerződsz előre egy gazdával, akitől hetente érkezik majd vegyszermentes, szezonális zöldség csomagod a befizetett átalánydíjért cserébe. A csomag tartalma tavasszal kevesebb, nyáron bőségesebb, és néha érhetnek meglepetések, például számodra addig ismeretlen zöldségek formájában. A CSA rendszerében élő kapcsolatod lehet nem csak a gazdával, hanem a teljes közösséggel, meglátogathatod a termőterületet, és ha igazán elszánt vagy, be is segíthetsz a munkába. Jó érzés látni és megtapasztalni, hogy honnan jönnek a zöldségek, gyümölcsök, amit megeszel. Ez egy teljesen újfajta szintre emeli az élelmünkkel való kapcsolatunkat.
Ha nem félsz egy évre szerződni és szeretsz kreatívan főzni, akkor szívből ajánlom ezt a rendszert. Mi idén léptünk be, és eddig nagyon izgalmas kalandnak ígérkezik. Jó ideje ígérem az erről szóló blog posztot, amiben beszámolok az eddigi tapasztalatainkról. Ezt tényleg hamarosan közzéadom!
Addig is ITT böngészhettek tovább a CSA-ról a Tudatos Vásárlók Egyesületének oldalán.

HELYI TERMELŐI PIAC

Természetesen ezen kívül is sok lehetőséged van jó minőségű, lehetőleg vegyszermentes, szezonális, helyi alapanyaghoz jutni. Ott van rögtön a termelői piac, ahol érdemes megismerkedni az árusokkal, kikérdezni őket, hogy mit, hogyan nevelnek a földjükön, és megosztani velük, hogy milyen terményekre lenne igényed. Ez a fajta személyes kapcsolódás és párbeszéd az egyik legjobb dolog a piacra járásban! A másik, hogy egy közös (családi) program, rituálé válhat a piacozásokból.

KOSÁRKÖZÖSSÉG, BEVÁSÁRLÓKÖZÖSSÉG

Egyre több kosárközösség indul országszerte, ezért érdemes felkutatni, van-e ilyen a közeledben. Ha igen elszánt vagy, és többen összefogtok, alapítani is lehet egyet, ugyanis ezt a fajta rendszert nem a gazdák, hanem a vevők hívják életre. Ehhez találtam a Nyíregyházi Kosár közösségtől egy útmutatót, amit szeretettel ajánlok.
Ebben a felállásban szabadon válogathatod össze a helyi termelők portékáit a kosaradba, és még csak elköteleződni sem szükséges hosszútávra. Közösségtől függ a rendelés és átvétel módja, de általában itt is hetente jutsz hozzá a csomagodhoz.

DOBOZRENDSZER

Eddig is jó pár létezett már, de a vírus első hulláma alatt rengeteg webshop indult, ahol dobozrendszerben rendelhetsz, egyenesen a gazdáktól. Itt sokszor több gazda összefogásának eredménye a doboz, nem csak egy helyről érkeznek a termények. Működésüktől függően kérheted a csomagod egy átvevőpontra, de olyan is van, aki házhozszállítja a finomságokat. Vannak olyan rendszerek, ahol válogatási lehetőséged is van személyes átvételkor, nem egy fix csomagot kapsz. Itt sem kell elköteleződnöd, minden héten eldöntheted, hogy vásárolsz-e. Ezáltal vevőként nagyobb a szabadságod, viszont a gazda számára kicsit nagyobb a kockázat, mint a CSA rendszerében. A helyi, szezonális finomságok itt is garantáltak!

TERMELŐI BOLT

Ilyen például Budapesten a Szatyorbolt, akik bevásárlóközösségként indultak több mint tíz évvel ezelőtt, majd termelői bolttá alakultak, és a mai napig nagy sikerrel működnek. Ha szeretnél létrehozni hasonlót, akár egy meglévő élelmiszerboltban is létesíthető polc, vagy egy sarok a helyi termékeknek. Ismersz ilyeneket? Írd meg kommentben!

KÖZÉTKEZTETÉS, VENDÉGLÁTÓHELYEK

Léteznek olyan vendéglátóhelyek, akik közvetlenül gazdáktól szerzik be a helyi és szezonális alapanyagaikat, ezzel egy sokkal fenntarthatóbb és változatosabb menüt létrehozva. Ilyen a Sejribizli is, és szerencsére egyre több hasonló törekvés indul útjára. Arra is van példa, hogy önkormányzati földeken termelnek az általuk fenntartott intézmények számára (pl. óvoda, iskola, idősek otthona). Ez nagyon logikusan hangzik számomra! 🙂

TERMELD MAGAD!

Ha valaki megpróbálná maga termelni néhány finomságát, akár városlakóként otthon is belevághat. Bizonyos módszerekkel ez egy gangon, kis teraszon is működhet, vagy lehetőség van csatlakozni egy közösségi kerthez. Ha érdekel ez a lehetőség, nézz szét a környékeden, hogy időben jelentkezhess egy kis föld darabért. Természetesen nem az a cél, hogy mindent magunknak állítsunk elő, de ha valakinek volt már része élelem nevelésben, az talán jobban megbecsüli majd mások munkáját is, és még inkább figyel arra, hogy kikerülje az élelmiszerpazarlást.

TERMÉNYCSERE

Ahol összetartó a közösség, ott a termény csere is nagyon jó megoldás, így nem kell, hogy mindenki termesszen mindent, elég összehangolni az igényeket. (Talán az összes forma közül ez a kedvencem! )

#VEGYÉLHAZAIT!

Ez a bejegyzés ugyan az élelmünkkel foglalkozik, de szeretném a végén még a címhez kapcsolódóan megjegyezni, hogy milyen fontos a magyar termelőket, kisvállalkozókat támogatni, főleg a jelenlegi helyzetben. Legyen az szolgáltatás, élelmiszer vagy kézműves termék, ha tehetjük, nézzünk körül a hazai piacon. Ezzel erősítjük az összetartozást és építjük a közös jövőnket is!

És még egy hasznos link a legvégére, hátha valakinek ez lesz segítségére: a Nébih oldalán található ‘Helyi termelő kereső‘!

Kívánom, hogy megtaláljátok a számotokra legmegfelelőbb formát, és ha nincs ilyen, akkor teremtsétek meg magatoknak!